lutte-admin

  "A jelnyelv a verbalitás helyett a testbeszédre helyezi a hangsúlyt, miközben erős koncentrációt igényel, mert apró nüanszokra kell odafigyelned. Ezáltal olyan korporális figyelem fejlődik ki benned, amelynek segítségével könnyebben és gyorsabban tudod a mozdulatok forrását és lényegét megtalálni. A siketek és nagyothallók elsősorban a kézfejüket használják, én azonban a redukált gesztusokat nagyon hamar kiterjesztettem az emberi test egészére, később egyre tudatosabban használtam, és a koreográfiáimba is beépítettem ezeket a tapasztalatokat. Ugyanakkor az említett nyelvhasználat a másság iránti érzékenységet is [...]

A tengeri hajózás mellett a vikingek életében meghatározó szerepet játszott a fegyveres közelharc. Ennek egyik alaptechnikája a glíma néven ismert önvédelmi rendszer, ami leginkább a birkózáshoz hasonlítható, sajátos szabályokkal és mozgásformákkal. Ezt nem csak harc közben, hanem békeidőkben, nagyobb közösségi eseményeken is játszották edzési és szórakozási céllal. A XIII-XV. században írt, többnyire a IX-XII. századi történésekről szóló izlandi sagákban is rendszeresen olvashatunk a nagyobb összejöveteleken játszott glíma-küzdelmekről, melyeknek fontos szerepe volt a fiatal harcosok társadalmi és katonai státuszának kialakításában. A [...]

Az északi, germán-kelta-angolszász mitológiákban a szarvas elsősorban az uralkodás, a királyok, és ennek kapcsán a főistenek egyik szimbóluma. A Beowulf óangol mitologikus költemény első részében a királyi palota neve is Heorot, vagyis „A szarvasbika csarnoka”. A Trónok harca történetének legelején is az aktuális uralkodóház a Baratheon-ház, akiknek szintén a szarvas a címerállata. Az óészaki kozmológia, amit főként az Edda-szövegekből ismerünk, négy szarvasról tesz említést, akik a világfa az Yggdrasil ágait legelik. Közülük a LUTTE szempontjából a legérdekesebb a Tölgyszarvú nevű [...]